Mekkora agykapacitás kell ahhoz, hogy valaki hajót építsen és 15 mérföldnyi viharos hideg tengeren átevezzen? Egy csimpánz vajon képes lenne erre? Nem valószínű. És vajon őseink, a Homo erectus, hogy pontos legyek, lehettek erre képesek 800.000 évvel ezelőtt, ami egyébként 750.000 évvel korábban volt, mint az eddigi legrégebbi vízi járműre utaló maradványok? Mike Morwood szerint igen. Tavaly az ausztrál archeológus, a New South Wales-i University of New England-ról bejelentette, hogy olyan maradványokra bukkant, amelyek, szerinte, bizonyítják, hogy a Homo erectus hajóval eljutott Indonézia partjaihoz.
A bizonyítékok Flores szigetéről származnak, több száz mérfölddel és jó pár mély tengerárokkal keletre Jáva szigetétől, amit eleddig a Homo erectus előfordulási területének délkeleti határának hittek. Morwood és indonéz és ausztrál kollégái ezen a szigeten több mint egy tucat kőmaradványt találtak, baltákat és szakócákat, amiket szerintük favágáshoz és állatok feldolgozásához használtak elődeink. Bár a publikált rajzok nem meggyőzőek, Morwood szerint a kövek felszínén lévő éles felületek, pattintásnyomok és repedések tisztán bizonyítják a mesterséges megmunkálást (szemben például egy folyó általi természetes megmunkálással).
A szerszámkészítés kora a kutatók szerint mintegy 800.000 évvel ezelőtt kezdődött. A Homo erectus eddigre már régen elérte Jávát, gyalog. A jégkorszak alatt a tengerszint volt olyan alacsony is, hogy Jávát és Ázsiát szárazföld kötötte össze. Jáva szigete és Flores között viszont három túl mély tengerárok húzódik, amelyek még a jégkorszak alatt sem száradhattak ki, s amelyek közül az egyik 15 mérföld széles. “Ez így elég nehéz átkelést jelent,” állítja Morwood. “A legtöbb állatnak nem sikerült átkelnie.” De a kezdetleges embernek igen.
Valószínűleg nem úszhattak át. Morwood azt sem hinné, hogy nagyobb létszámban véletlenszerűen sikerült volna farönkökbe kapaszkodva átjutniuk. “Szerintem ehhez egy irányítható hajó kellett,” mondta. “Valamilyen szinten kormányozható és hajtható kellett hogy legyen. Ha összetákolnál pár farönköt és a szerencsére bíznád az úticélt, valószínűleg odavesznél.”
Mindeddig a legkorábbi hajóra utaló bizonyíték a már modern emberi fajoknál került elő Ausztráliából a 40-60.000 évvel ezelőtti időkből. Hogy egy ilyen utat megtehettek, a feltételezések szerint, csak úgy lehetséges, ha alapvető technikai felkészültségük már megvolt, s emellett tervezési készségük, csoportszellemük, sőt talán már nyelvük is kellett, hogy legyen. Timorból vitorlát bontani Ausztrália felé, a horizont felé az ismeretlenbe, lehet, hogy sokkal emberibbnek és minőségibbnek tűnik, mint szigetről szigetre kacsázni Indonéziában, ahogy azt a jelek szerint a Homo erectus tette, de Morwood szerint mindez csupán a mértékek különbsége. “Itt nem felmagasztalt csimpánzokról van szó,” állítja. “Itt egy olyan fajról van szó, amely sokban magán hordozza a mai ember jellemét.”
Leave a Reply